"Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem..."
"A szerelem szenvedély, megszállottság mely nélkül nem lehet élni."
"Ha valaki nem úgy szeret, mint te megálmodtad, az még nem
jelenti, hogy nem szeret téged minden szeretetével."
"Az élet egy angolkeringő, melyet eltáncolhatsz a sírig,
s életed csak attól függ, kivel táncolod végig."
"Ha te nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának!"
"Szerelmem oly mély és beláthatatlan akár a tenger,
Adhatok belõle, nekem csak annál több lesz, egyre több."
" Ha a válasz a szerelem, megfogalmaznád újra a kérdést? "
„Ha szereted, viszontszeret,
Ha mosolyogsz, ő is ám,
Ha bánat ér, megosztozik
Szegény szíved bánatán!"
"....Mikor úgy érzed semminek nincs értelme,
akkor jussanak e szavak eszedbe,
mit jelent egy szó,egy meleg ölelés?
nem tudhatja más csak ki érzi a létét.
Érzések közt élünk,igy fontos a vágy,
értsd meg végre kérlek,hogy szükségem van Rád.....
Testünket átkarolja a meleg szeretet,
forróságot lehel a kihűlt szívekbe.
Halk szavak közt lágyan suttogom el neked,
mit jelent,hogy élsz milyen fontos ez nekem...... "
"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.
A szeretethez nem kell teli erszény..."
"Ahhoz, hogy egy nő ragyogjon, olyan férfi kell, aki ragyogtatja őt."
" A jó kapcsolatnak rendje van, mint a táncnak, és ugyanúgy szabályok irányítják;
A partnerek nem kapaszkodhatnak össze túlságosan, mert akkor nem tudnak vidáman és szabadon egyedül haladni.
A túl erõs érintéstõl megdermed a mozgás, oda a végtelenül kibontakozó szépség;
A táncosok tudják, hogy táársak a ritmusban, a mozgásban, közösen alkotják a mintát,
és észrevétlenül blõle táplálkoznak."
"A szerelem olyan, akár a szél: nem láthatod, de érzed!"
„Szeretlek szívemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Őrült szerelemmel!...”
„Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál. A nap fényesebb, a virágok szebbek,a z emberek jobbak.”
„Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat. Szeretném ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat. Szeretném ha tudnád hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ. Szeretném ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív mely megszakad. Szeretném ha látnád hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat. Szeretném ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat. És végül Szeretném, ha már ráncok borítják az arcunkat, azt lássam hogy életünk nem is lehetett volna ennél BOLDOGABB...”
Úgy szeretnék néha vándor felhő lenni, suttogó széllel, hozzád
elrepülni.
Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszú
éjszakákat.
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a csillag, mely szememben ragyog, elárulom neked,
hogy szeretlek nagyon.
Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.
Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni
félek.
Szeretnék nevetni, szívemből ölelni, apró csókokat arcodra lehelni.
Minden reggel melletted ébredni, édes csókkal álmodból kelteni.
Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig
találsz.
Ha mindenki elhagy és senki sem szeret, ne félj, én mindig itt leszek
veled.
Ha látnád szemem csillogását, hallanád a szívem dobbanását,
ha tudnád mit érzek irántad, elhinnéd akkor, hogy mennyire imádlak.
Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban.
Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.
Te vagy az első, kinek hinni tudtam, te vagy az első, kinek nem
hazudtam. Te vagy az első, kit szívből szeretek, te vagy az első, kit sohasem
feledek.
Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak.
Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak.
Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni,
mit jelent forrón, őszintén szeretni.
Szeretni ne tanulj korán, de ha szeretsz, szeress igazán.
Mert az élet oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.
Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban.
Olyan vagy nekem, mint egy édes virág. Többet érsz nekem, mint az
egész világ!
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is mindig az eszemben vagy.
Te vagy reménységem csillaga, és e csillag nélkül sötét az éjszaka.
Ne akarj magadnak kincset, gazdagságot, kívánj inkább velem igaz
boldogságot. Nézd a fecskepárt, s megérted a dolgot, mily apró fészke
van,mégis milyen boldog.
Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet. Aki azt mondja imád, sose hidd
szavát.
De aki nem szól, csak mélyen a szemedbe néz, annak a szívében
örökre élsz.
Fogy a hold, sápadt fénye kúszik be az ablakon, tüzes csókod
perzselését érzem ajkamon. Gyengéden simogat kezed. Veled
szeretnék ébredni, mindig csak veled!
|